Miért énekel a fülemüle?

Nem vagyok etológus - írja előszavában a szerző-, de gyermekkorom óta érdekel az állatok, elsősorban a madarak viselkedése. Jól emlékszem, órákat töltöttem azzal, hogy meglessem, miként építi ágvilla alá font művészi otthonát a a sárgarigó, hogyan udvarol párjának a szép hangú vadgerle.
Azt hiszem, hasonló emlékünk vagy élményünk mindannyiunknak van, akik csak kicsit is szeretjük a madarakat, és szívesen gyönyörködünk bennük kirándulásaink során. Bár messze sem kell mennünk, hogy viselkedésükről valamiféle képet kapjunk, hiszen naponta az utcát járva ott ugrálnak, sétálnak lábunk előtt, vagy rebbennek szét a száguldó autók elől. Ez már szinte természetes, s eszünkbe sem jut, hogy hosszabb ideig rájuk figyeljünk. Pedig viselkedésüket tanulmányozva igen sok érdekes - fajra jellemző, de azon belül nagyon egyéni - tulajdonságukat fedezhetjük fel. Az egyszerűbb, könnyen megfigyelhető viselkedésmódokra hívja fel figyelmünket a szerző, s elmondja, milyen környezeti (vagy belső) változásokra reagálnak így az állatok, mire következtethetünk ezekből, esetleg mit kell tennünk.